Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye. Az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 535 m.
Pécs környéke az ember megjelenése óta lakott. A mecseki, mélyvölgyi barlangban 60-80 ezer évvel ezelőtti telep nyomaira bukkantak, a Makár-hegy körülbelül 6 ezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszerek maradványira találtak rá a régészek. A rómaiak előtt többek között a kelták és illírek is laktak a környéken.
Sopianae városát a rómaiak alapították a I. sz. első század második felében. Nve a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többes számából eredhet. Sopianae központja ott volt, ahol ma a Postapalota áll. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak. Mikor Pannoniát négy részre osztották, a 3. század végén Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett a Valeria nevű tartomány fővárosa. A tartomány nevét, Galerius Maximianus császár feleségének nevéről kapta.
A 4. század első felében terjedt el a kereszténység a környéken. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll. Az ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára. A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője. A 150 éves török hódoltság után, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.
Látnivaló
- Cella Septichora
- Ferhád pasa dzsámija
- Gázi Kászim pasa dzsámija
- Idrisz Baba türbéje
- Jakováli Hasszán dzsámija
- Pécsi pálos templom
- Pécsi székesegyház
- Pécsi zsinagóga – 1869-ben épült
- Püspöki palota
- Tettyei romok
- Ágoston téri templom
- Hungaricum Ház
- Király utca
- Pannon Filharmonikusok
- Pécsi Állatkert
- Barbakán – a pécsi várfal 15. század végi, kör alakú bástyája
- Tévétorony és kilátó, "Érdekességek a Mecsek történetéből" kiállítás (a mecseki dinoszaurusz)
- Pécsváradi, Pécsbányatelepi és Zengővárkonyi szelídgesztenyések - látványos természetvédelmi területek szelídgesztenyefákkal
- Szerelmesek lakatjai
- Széchenyi tér
- Szent István tér
- Vasváry-villa – 1884-ben épült, ma a Magyar Tudományos Akadémia székháza
- Zsolnay-kút – a Széchenyi tér déli részén
